Pisco Sour story

Peru és Chile nemzeti itala és mindkét ország jogosan tulajdoníthatná sajátjának a Pisco Sour származását – a Pisco háború ideje alatt készíthették el, de mint később olvashatjuk, a legkorábbi ismert Pisco Sour recept perui származású.

 

A recept

Minden perui bártender, akivel a Difford’s Guide szerkesztője találkozott, inkább keverve, mint rázva készítette a Pisco Sour koktélt. Valóban, ez egy briliáns kevert koktél, és ha ki akarod próbálni ezt a módszert, akkor egy kicsivel több cukrot adj hozzá és keverd el 330 gramm tört jéggel. A szerkesztő viszont jobban szereti a saját Pisco Sour receptjét.

Míg néhányan szeretik kihagyni a tojás fehérjét, ajánlott mégis ezzel készíteni, a tojásfehérjének a fele is bőven elég. A Pisco Sour koktél összetevői között szerepel a cukor, ennek ellenére a Difford’s Guide bejegyzésének írója a cukor szirup híve.

Méltán vitatott a pisco (szőlő párlat) megválasztása is. A peruiak előnyben részesítik a Quebranta szőlőből vagy (a több szőlő keverékéből) az acholadoból készült piscot. Ennek ellenére, a Difford’s Guide szerkesztője azt a piscot részesíti előnyben, amely aromás olasz szőlőből készült, lehetőleg „mosto verde Italia pisco”.

A megegyezés alapján, a Pisco Sour három csepp keserűvel van díszítve. Nem csak a vizuális megjelenést fokozza, hanem a keserű aromája segít elfedni a tojásfehérje jellegzetes illatát. Angostura aromás keserű (Angostura Aromatic Bitter) a legjobb, de ha hűek akarunk maradni az eredetiséghez a perui Amargo Chuncho keserű használata ajánlott, amely számos amazóniai kéreg és gyógynövény félén alapszik. Az italfelszínén, vagy a pohárperemén fahéjjal is szervírozható.

Némileg ellentmondásosan, de ha az olasz pisco használata nem elég, akkor az író szívesen használ néhány csepp narancsvirág vizet a saját receptjében. Hajlamos jég nélkül szervírozni, lehűtött whiskys pohárban, ami segíti az ital hidegen tartását, de a coupe (kehely) pohár is megfelelő.

Története

Mint oly sok vintage koktél, a Pisco Sour dokumentált származása megváltozott az elmúlt évek során, mert ezzel kapcsolatban további bizonyítékok kerültek elő. Tekintsünk vissza az 1980-as évek közepére, egy chilei újság, El Comercio de Iquique, azt írta, hogy a pisco sour italt Elliot Stubb találta ki 1872-ben, egy angol pincér egy vitrolás hajón Sunshine névvel illette ezt az italt, aki nyitott egy bárt az akkori perui Iquique kikötőjében (most Chile északi részéhez tartozik). Alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy az említett Stubb itala valójában egy whisky sour, az előfutára a pisco sournek.

2009-ben, Luis Guillermo Toro-Lira Stahl és Michael P. Morris a „Clarifying the legends in the history of pisco sour” című dokumentumot publikálta. Ebben leírják, hogy a Pisco Sour eredete visszavezethető Victor Vaughen Morris Jones (Victor Morris) személyéhez, aki az egyik szerző nagyapja.

Victor Morris, az Utah állambeli, Salt Lake Cityből származik, de Peruba vándorolt 1903-ban, kezdetben, mint pénztáros dolgozott a Cerro de Pasco Railroad vasúti társaságnál Cerro de Pasco városában. A legenda szerint és a családtagok mesélték, hogy amíg az Oroyo városából induló vonal beiktatásán dolgozott, Morris megalkotta a Pisco Sourt, a Whiskey Sour után, csak a whisky helyett piscot használt, az italt 5000 ember jelenlétében készítette.

Morris Limába költözött, régi barátjának Daniel C. Babbitt támogatásávál, 1916. április 1-én megnyitotta a megfelelően elnevezett Morris’ Bar vállalkozását, 847 Calle Boza cím alatt. Morris, aki itt a Gringo becenévvel volt ismert,  megismerték a Pisco Sour italát és a bár felvirágzott.

A bár eredeti 82 oldalas vendégkönyve, „Morris’ Bar Register” címmel, még mindig a Morris család kezében van, több mint 2200 aláírással, az itt előfordult nevek jól mutatják, hogy felső kategóriás hely volt, jó néhány amerikai látogatót vonzott, többek között diplomatákat, üzletembereket, ügyvédeket és újságírókat. Néhány figyelemre méltó név: Emiliano Figueroa, Chile korábbi elnöke és Peru nagykövete; a milliomos Roger W. Straus és Elmer Faucett, a Company of Faucett Aviation cég alapítói. Talán a legérdekesebb John Lannes a Pisco Punch italról híres, San franciscoi Bank Exchange bárból.

A nyilvántartásban a vendégek megjegyzései tanúskodnak Morris, Pisco Sour italának finom jellegéről. Akárcsak egy 1924. júliusi bejegyzés, Nelson Rounsevell által, a chilei Valparaiso kikötőjében hetente angol nyelven publikált South Pacific Mail c. újságban.  Rounsevell, Morris egyik barátja, aki Cerro de Pascoban dolgozott. Egy hirdetésben ez állt, „Voltál már a Morris’ Barban Limában? A bárba való bejelentkezéshez segítségedre lehetnek a kapcsolataid, és ha bejutottál, a vége egy Pisco Sour lesz”.

A Pisco Sour korábbi említése, a perui Mundial magazin 1921. április 22-i kiadásában található leírás, mint fehér színű italként és „Mister Morris” italkészítésének jellemzőivel ismerteti.

Az 1929 Lima könyvtár – The City of the Viceroys, a „visitelo y pida alguna especialidad” („látogass el és kérj néhány különlegességet”) cím alatt felsorolja a Pisco Sourt is, mint a Morris’s Bar koktáljainak egyikét.

Viktor szerencsétlenségére, úgy tűnik, hogy a bártender, aki elhagyta a Morris’ Bárt, magával vitte az ő receptjét a közeli bárokba, mint a Hotel Bolivarba (1924. decemberében nyitott meg) és a Lima Country Clubba (1927. februárban nyitotta ki kapuit). A gazdag külföldi vendégekért folytatott verseny egyértelműen káros hatással volt a bár további sikerére. Viktor vagyona csökkent és egészségi állapota is rosszabb lett, ami végül a csődhöz és a Morris’ Bar 1929-es bezárásához vezetett. Néhány hónappal később halt meg, június 11-én cirrózisban, 56 évesen. Decemberben Morris felesége, Maria Vargas három gyerekével Kaliforniába, San Franciscoba emigrált.

Mario Alfonso Bruijet Burgos a Maury Hotelben, az 1930-as években

A forgalmas Hotel Boliver bárja, amelynek személyzete nagyrészt az ex-Morris’ bártendereiből állt össze, így széles körben terjedhetett el a Pisco Sour. Az ital fennmaradása Mario Alfonso Bruijet Burgos bártendernek tulajdonítható, aki a Morris’ Bárban dolgozott 1924 óta és nyugdíjba vonulásáig folytatta a Pisco Sour szervírozását a Maury Hotelben. Néhányan azt állítják, hogy Bruijet volt az, aki keserűt adott a recepthez miután a Mauryba került.

Néhány variációval és változattal, a fent ismertetett származás volt az elfogadott. Ez egészen 2012. február 22-ig volt így, amikor egy perui író Raúl Rivera Escobar saját internetes oldalára feltöltött egy Limában, 1903-ban, S. E. Ledesma által publikált röpirat másolatot. A címe „Nuevo Manual de Cocina a la Criolla”, jelentése „A Kreol Konyha Új Kézikönyve”, a 32. oldalon, az étel receptek között található egy recept egyszerűen „Cocktail” címmel, az alábbi összetevőket tartalmazza „egy tojás fehérje, egy csésze pisco, egy teáskanál cukor és ízlés szerint néhány csepp lime lé”. Magától értetődően ez egy Pisco Sour, ez a legkorábbi ismert receptje.

       

A „Cocktail” recept fordítása: Egy tojás, egy pohárnyi pisco, egy teáskanál finom szemcséjű cukor és egy lime préselt leve, remek aperitif. Három csészényi készíthető egy tojással és egy teáskanálnyi finom cukorral, csészénként több cukrot is adhatunk hozzá. Rázzuk össze egy shaker-ben vagy egy puncsos tálban.

A „Nuevo Manual de Cocina a la Criolla” bizonyítja, hogy nem Victor Morris találta ki a Pisco Sourt. Szóval a Pisco Sour az 1903 előtti időből származik, és úgy tűnik, inkább perui, mint chilei származású. Valószínűleg soha nem ismerjük meg azt, aki először készítette a Whiskey Sourt és aki piscot használt alapszeszként. Csodálatos véletlen, hogy Victor Morris is 1903-ban emigrált Peruba.

Az ital jelenlegi, külföldi népszerűsége Joe Baumnak köszönhető, aki az 1960-as években népszerűsítette a La Fonda Del Solban, New Yorkban.

A Pisco Sour népszerűsége tovább növekszik, valamint Nemzetközi Pisco Sour Napot is ünnepelnek szerte a világon, minden év február első szombatján.

Ha Te is elakarod sajátítani a Pisco Sour készítését, akkor gyere a Mojito Mixeriskolába és jelentkezz alapfokú vagy haladó mixertanfolyamunkra!