Fűszer és gyógyszernövények

Angelika

Népies neve: angyalfű, angyalgyökér, orvosi angelika.

Európa magasabb hegyvidékein honos, hazánkban termesztett kétéves növény, gyökerét használják ízesítőként. Régi fűszer- és gyógynövény, amit már a középkorban a kolostorok kertjében is termesztettek és nagyon becsülték. Különlegesen kellemes, aromás szaga és édeskésen kesernyés íze miatt a gyomorkeserű likőrök gyakori alapanyaga, felhasználják az „Altvater” típusú likőrök készítésére is.

A növény levelét főzelék, mártás és saláta ízesítésére használják. Az angelika gyökeret felhasználják még fűszeres teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást szüntető, idegerősítő teakeverékek készítésénél. Kedvelt fűszer a gyomor és bélbetegek körében.

Bazsalikom

Sokoldalú növény, nagyon illatos és kissé fűszeres ízű. A legnépszerűbb fajtája a zöld, amely alapösszetevője a Pesto-nak, azonban napjainkra már a gyönyörű mályva- és opálszínű változata is széles körben elérhetővé vált. Fűszeres koktélok kiváló ízesítőeleme lehet.

Boróka Bogyó (juniper berries)

Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék. A Gin és a Genever készítés elengedhetetlen alapanyaga és ízesítője.

Cayenne-i Bors

A cayenne-i bors (helytelenül cayenne-bors) nem bors, hanem a csípős ízű csilipaprika fűszerként használt durva őrleménye. A chili fűszerkeverékek meghatározó alkotója.

Neve a tupi indiánok quiínia („paprika”) szavából származik, és valószínűleg összefügg a dél-amerikai Cayenne város nevével is, amelynek környékén az európaiak először ismerhették meg a csípős paprikát. A közönséges paprika (Capsicum annuum) egy fajtáját is Cayenne-i paprikának nevezik. (Az angol Cayenne pepper egyaránt jelenti e paprikafajtát és a cayenne-i borsot.)

A cayenne-i bors készítéséhez a közönséges paprika egyes fajtái mellett gyakran más paprikafajok, így a cserjés paprika (Capsicum frutescens) és a bogyós paprika (Capsicum baccatum) termését is felhasználják. Az üzletekben kapható őrleményt sóval és más fűszerekkel is dúsítják. Koktélok ízesítésére is alkalmas.

Csillagánizs

A csillagánizs (Illicium verum) a Schisandraceae családba tartozó Illicium nemzetség legismertebb növényfaja. Egyéb elnevezései: csillagos ánizs, kínai ánizs vagy ánizscsillag. Igen kellemes, a Magyarországon ismertebb, de tőle rendszertanilag távol eső ánizshoz (Pimpinella anisum) hasonló aromájú, de annál valamivel erősebb illatú, édeskés ízű, Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény, több étel- és italkülönlegesség neki köszönheti különleges ízét és illatát.

A Dél-Ázsiában is termesztett örökzöld fának a termése sugarasan, csillag alakban helyezkedik el, benne 3–4 mm nagyságú mag fejlődik. Illóolajat, csersavat, cukrot, fehérjét tartalmaz, jellegzetes illatát és ízét az anethol nevű illóolajnak köszönheti.

Fekete Kardamom

Ez a fűszer Indiából származik, ahol a sáfrány után ezt a fűszert tartják a legértékesebbnek. A hüvelyeket egészben is lehet használni, vagy megtisztítva a héjától, a magokat kiszabadítva a hüvelyből, melyek kissé csípősek, ellenben nagyon fűszeres ízűek. Háromféle formájuk létezik: zöld, fehér és fekete. A zöld és fehér hüvelyűeket használhatjuk édes és savanykás, pikáns ételekhez és italokhoz egyaránt, vagy rizs ízesítéséhez. A fekete hüvelyeket csak savanykás, pikáns ételekhez és italokhoz használják.

Menta

Több, mint harminc változata ismert, a borsos menta (peppermint) és a fodormenta (spearmint) a leggyakrabban használtak a nyugati konyhákban. A kettő közül a borsos menta a csípősebb, világoszöld levelekkel, bíborszínű hajtásokkal és csípős ízekkel. A fodormenta levelei szürkés zöldek, vagy teljesen zöldek és lágyabb az ízük, az aromájuk. A menta nagyon népszerű a vietnámi és a közel-keleti konyhákban. Szószokban használják, szinte minden ételt ínycsiklandózóvá varázsol.

Oregano

A szurokfű vagy vadmajoránna latin nevéből oregánónak is nevezik (Origanum vulgare L.) a szurokfüvek nemzetségébe tartozó fűszer és gyógynövény. Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva). Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye. Leginkább a meszes talajokat kedveli.

Rozmaring

A Rosemary erős íz anyagokkal megáldott fűszernövény, mely a mediterrán területeken és Kaliforniában otthonos. Akár frissen, akár szárított formában használhatjuk.

Szecsuáni Bors

Az apró fűszernövény számos fajtája létezik. Széles körben termesztett és fogyasztott fűszer egész Ázsiában. Gyakran használják az ázsiai konyhaművészetben. Újabban kezdik felfedezni a bártenderek is.

Szegfűszeg

A szegfűszeg szárított, zárt rügye egy örökzöld növénynek, melyet csak a Molukka-szigeteken – a fűszer szigeteken lehet megtalálni. Átható ízei jól illenek a sült sonkához, forralt borhoz, stb.

Szerecsendió

Molucca-ról származik (a “Fűszer-szigetekről”), de jelenleg Indonéziában, Nyugat-Indiában és Közép-Amerikában is termesztik. Egy mag, melyet őrölve és egészben is lehet kapni. A legjobb íze a frissen reszelt szerecsendiónak van. A külső burkát “mace”-nak (Szerecsendió virágnak) hívják.

Thai Bazsalikom

Eredet: India és a távol-keleti térség. A bazsalikomokhoz teljesen hasonló azonban levelei kisebbek, haragoszöldek, kissé fogazottak és az egész növény ánizsillatot áraszt magából.

Felhasználása:
Főként a piros és zöld curry-pasztában, a klasszikusnak mondható édes-savanyú mártásban, de egyéb távol-keleti ételekben is, salátákban, szószokban és tésztaételekben használják, sőt ma már koktélokat is ízesítenek vele.

Vanília

A vanília termés Indonéziában és Tahitin található orchideától származik. A termés egy hosszú, fekete, karcsú hüvely. Az eszenciát is ebből a hüvelyből vonják ki, ami biztosítja azt, hogy igazi, hamisítatlan vanília kivonatot vesz, ha a vaníliát eszencia formájában veszi meg. Koktélok ízesítésére is kiváló.