A jég, mint alapanyag

A bárosok munkáját nagyban meghatározza a jég. Mellékszereplőnek tekintjük pedig nem az. Jelentősen befolyásolja az italok hőmérsékletét, textúráját, elkészítési módját, annak idejét és a kevert italunk mennyiségét is. Ma már a látványból is kiveszi a részét. Készítünk jégkockát, törtjeget, jéggolyót, belefagyasztunk gyümölcsöt, fűszernövényt, sőt használunk szárazjeget is. Faragunk jégszobrot, jégvágók segítségévek egyedi gyémánt alakú jeget, amely az italunk dísze lehet. Iszunk a jégbárokban jégpohárból ha kell és ma már alszunk jéghotelekben is.

De lássuk tulajdonképpen mi is az a jég. Alapanyaga a víz. A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid (latinul: aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. Színtelen,, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, melynek mikroorganizmusoktól mentes olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető.

A jég a víz 14 szilárd fázisának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0,2 GPa nyomásig stabil). A közönséges jégben a vízmolekulák rendezetlen állapotban vannak, míg nagy nyomáson a hetes jégnek nevezett állapotba kerül. Ilyen jégben a vízmolekulák rendezett, szabályos kristályrácsba rendeződnek. A hetes jég csak ritkán fordul elő és csakis nehezen megközelíthető helyeken jön létre. Előfordulása a Naprendszerünkben a Jupiter Európa nevű holdjának óceánjában valószínűsíthető. A víz standard légköri nyomáson 0 °C-on fagy meg. Jég természetes környezetben, nagy mennyiségben az Antarktiszon, Grönlandon, Izlandon és a magashegységekben található.
Tény, hogy az ember a technológia segítségével mindent megtesz azért, hogy nagyon jól érezze magát. Természetesnek vesszük de vajon normális dolog, hogy jég van az italunkban. Ennek megítélését Önökre bízzuk.