Csokoládé a koktélokban, történelem, receptek! – #Mixer Tanfolyam

Csokoládé a bárban !

Azt hiszem, mindkettő magában is egy fantasztikus gasztronómiai élmény, de mikor a tanfolyamainkon egy-egy koktél alapanyagának vagy díszítésének előkerülnek a csokoládék egyből mindenki „Gombóc Artúrrá „ változik.

Gombóc Artúr, Csukás István egyik mesefigurája.

Arról híres, hogy szereti:

„A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét,a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét,a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

A híres mesefigurának nemrégiben emeltek szobrot a Balatonnál.

Kolodkon Mihály szobrászművész a legújabb alkotását, amely Tihanyban kapott helyett. Gombóc Artúr miniatűr mása a bencés apátsági templom felé tartó Pisky sétányon található, háttérben a Balaton panorámájával.

Na, de visszatérve a csoki világába vizsgáljuk meg, mi is pontosan ez a kakaóbabból készített édesség.

Elterjedten vékony lapokban, bonbonként vagy italként lehet fogyasztani. A szó a csokoládé 16. század óta használt navatl indián nevéhez, a xocolātlhoz (ejtsd: sokolátl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is.

Amerikában az aztékok már jóval az Európai hódítók előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok a mai Mexikó területére érkeztek, Montezuma xocolātllal kínálta Cortést. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként (is) használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni. A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták (nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott), majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el. Legendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől, Quetzalquetl-től kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt. Cortés észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, lemészárolta az aztékokat. Egy forrás szerint az őslakókat saját italuk segítségével győzték le: „Egyetlen pohárnyi belőle egy egész napra felfrissíti a katonát” – írta Cortés. A spanyol konkvisztádor hazájába visszautazván magával vitte a kakaóbabok titkát. Spanyolország tehát a csokoládé világkörüli útjának első megállója. A 17. századig az ország határain belül maradt, Európában nem terjedt el. Persze eleinte maguk a spanyolok se fogyasztották szívesen a keserű italt, először a mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal, cukorral.

Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.

1569-ben V. Piusz pápa a xocolātlt olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.

A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.

1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.

Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.

A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.

A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.

Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

Napjainkban – amikor a chilis csokoládé már az elcsépelt kategóriába csúszott át – a gyártók szinte bármit képesek beletenni a táblákba, csak hogy felkeltsék a vevők érdeklődését. Így lehet, hogy a legnevesebb gyártók közül van olyan, aki képes volt előállni a paradicsomos, ibolyás vagy sós étcsokoládéval. Persze vannak ennél kevésbé bizarr párosítások is. A csokoládémesterek a gyümölcsök és fűszerek teljes palettáját vonják be a csokoládégyártásba. Lehet, hogy furcsán hangzik, de kifejezetten finom a mangós, cayenne borsos csokoládé, a kakukkfüves, erdei bogyós tejcsokoládé igazán könnyed, vidéki hangulatot áraszt, a rozmaringos, levendulás meg egyenesen megidézi számunkra Provence hangulatát. Persze a jó vidékről, jó fajtából készített töltetlen táblák önmagukban hordozzák a termőföldjük sajátosságait, akár a borok. Ezeknél a csokoládéknál is kiérezhető sok fűszer, gyümölcs.

A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó-szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag. Az étcsokoládé csak kakaómasszát és -vajat, valamint cukrot tartalmaz, a tejcsokihoz adnak tejport is. A fehér csoki alig nevezhető csokoládénak: nem is tartalmaz kakaómasszát; innen a jellegzetes elefántcsontszín. A csokoládénak tulajdonított temérdek jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző. A Ruby csokoládét 2017-ben Barry Callebaut Belga-Svájci cég mutatta be. Ezt nevezik a negyedik fajta csokoládénak az ét-, tej- és fehércsokoládé mellett. Jellegzetessége a természetes rózsaszín szín, íze enyhén édes-savanykás leginkább bogyós, epres gyümölcsös jelleggel.A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, a szerotonin, a triptofán, a feniletilamin, a tiramin és a magnézium.

Érdekességként néhány ötlet, hogyan is tudod elkészíteni ezeket a csokis finomságokat, itt.

Abban az esetben, ha szeretnéd ezeket az italokat profin és magabiztosan elkészíteni.

Jelentkezz bátran Akciós Alap Mixertanfolyamra.

5 HÉT, HETI 2 ALKALOM, 85.000 FT RÉSZLETFIZETÉSSEL, MAGYAR-ANGOL NYELVŰ MIXER BIZONYÍTVÁNY!

Utald el 2021.01.11-ig a tanfolyam akciós díját: 69.000.- Ft-ot, hogy részesülhess a kedvezményben!

A tanfolyam normál ára: 85.000 Ft

Információ:
+3620 355 8400
[email protected]
www.mojito.hu