Milyen zöldségeket, fűszernövényeket használunk a mixertanfolyamon?
2020. május 22. 00:00
Tanfolyamainkon használt zöldségek, fűszer és gyógynövények!!!
A Mojito Mixeriskolánál fő szempont, hogy csak is friss és jó minőségű gyümölcsöket, zöldségeket, fűszer és gyógynövényeket használunk a koktélok elkészítéséhez és díszítéséhéhez. Nagyon fontos összetevők az alapszeszek, likőrök és a szirupok mellett, hiszen vizuálisan és az ital ízében egyaránt megjelenik az elkészített kevertitaloknál. Tehát nézzünk bele a pult alatti hűtőinkbe és vegyük górcső alá mi is található bennük.
Zöldségek
A zöldség kifejezés konyhatechnikai műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív. Komplexebb megközelítés a zöldségnövény vagy a zöldségféle kifejezés, ami nemcsak a felhasználásra, hanem a termesztésre és a rendszertani sajátosságokra is utalhat, pl. hagymafélék, burgonyafélék stb. A lágy szárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények közé sorolták őket).A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például fejes saláta), másnak a hajtását (spárga), gyökerét (sárgarépa), virágát (brokkoli), gumóját (fokhagyma) vagy éretlen, húsos magvait (zöldborsó, bab). A zöldségfélékhez tartoznak olyan növények is, amelyeknek botanikai értelemben vett termését fogyasztjuk, ilyen az uborka, a tök, az avokádó, a paprika és a paradicsom. Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a dinnyét zöldségként, a paradicsomot gyümölcsként említik meg. (Termesztési szempontból mindkét növény zöldségféle.) Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, mintsem édes ízűek (néhány kivétellel, mint a rebarbara, sütőtök) vagy az óceániai kultúrákban elterjedt édes burgonya, a „kumara”.
Rebarbara: A rebarbara a szegfűvirágúak rendjébe és a keserűfűfélék családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség. A növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldes-fehértől a rózsa-vörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek.

Paradicsom: A paradicsoma burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel.
Gyöngyhagyma: A bronzkorbeli leletekben (K.e.5000 körül) is találtak hagymanyomokat, de nem tudni, hogy vadon termő vagy termesztett hagymából származnak-e. A gyöngyhagyma nem egy hagymafajta, hanem apró méretű, gömbölyű, fehér hagymák, melyeket akkor szednek fel, amikor 25-38 mm átmérőjűek. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban.
Olívabogyó: A Földközi-tenger keleti medencéjének (Levante) partvidékein őshonos, de már az ókor folyamán elterjedt Délkelet-Európában, Ázsia nyugati részein és Észak-Afrikában. Örökzöld, fa vagy cserje. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, többnyire 8-15 méter. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termése 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú.
Zeller: A zeller a zellerfélék családjába tartozó gyógy- és fűszernövény, gyökérzöldség. Őshazája valószínűleg a Mediterráneum, alighanem onnan terjedt el már az ókorban. Kínában először az 5. század tájékán említik. Szerte a világon termesztik három változatban, ezek közül Magyarországon a gumósat. A fajták a termesztés-nemesítés hatására különültek el az utóbbi kb. 2000 évben: a görögök még vadzellert használtak, és azt a petrezselyemmel csereszabatosnak tekintették. Az egyiptomiak kisebb mennyiségben már termesztették.
Fűszer és gyógynövények
A fűszerek mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amelyeket hatóanyagaik (illat-, íz-, zamat-, szín- és tartósító anyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A fűszerek nagy többsége növényi eredetű; a zömmel fűszernek termesztett/használt növények a fűszernövények. A fűszer a növények erős íz hatású vagy aromájú része, amit ételkészítéskor az ételek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak csekély mennyiségben. A fűszereket továbbá gyakran használják illatszerek, parfümök és gyógyszerek előállításához, valamint vallási rituálék során. Tehát tágabb értelemben gyógynövénynek is nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyászati célokra használtak vagy használnak. Szűkebb értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek gyógyászati célú felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi. Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadon termő és termesztett gyógynövények.
Menta: Több, mint harminc változata ismert, a borsmenta és a fodormenta a leggyakrabban használtak a nyugati konyhákban. A kettő közül a borsos menta a csípősebb, világoszöld levelekkel, bíborszínű hajtásokkal és csípős ízekkel. A fodormenta levelei szürkés zöldek, vagy teljesen zöldek és lágyabb az ízük, az aromájuk. A menta nagyon népszerű a vietnámi és a közel-keleti konyhákban. Szószokban használják, szinte minden ételt és italt ínycsiklandózóvá varázsol.
Szerecsendió: Molucca-ról származik (a “Fűszer-szigetekről”), de jelenleg Indonéziában, Nyugat-Indiában és Közép-Amerikában is termesztik. Egy mag, melyet őrölve és egészben is lehet kapni. A legjobb íze a frissen reszelt szerecsendiónak van. A külső burkát “mace”-nak (Szerecsendió virágnak) hívják.
Vanília: A vaníliatermés Indonéziában és Tahitin található orchideától származik. A termés egy hosszú, fekete, karcsú hüvely. Az eszenciát is ebből a hüvelyből vonják ki, ami biztosítja azt, hogy igazi, hamisítatlan vanília kivonatot vesz, ha a vaníliát eszencia formájában veszi meg. Koktélok ízesítésére is kiváló.
Csillagánizs:A a Schisandraceae családba tartozó Illicium nemzetség legismertebb növényfaja. Egyéb elnevezései: csillagos ánizs, kínai ánizs vagy ánizscsillag. Igen kellemes, a Magyarországon ismertebb, de tőle rendszertanilag távol eső ánizshoz hasonló aromájú, de annál valamivel erősebb illatú, édeskés ízű, Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény, több étel- és italkülönlegesség neki köszönheti különleges ízét és illatát.
A Dél-Ázsiában is termesztett örökzöld fának a termése sugarasan, csillag alakban helyezkedik el, benne 3–4 mm nagyságú mag fejlődik. Illóolajat, csersavat, cukrot, fehérjét tartalmaz, jellegzetes illatát és ízét az anethol nevű illóolajnak köszönheti.
Bazsalikom: Sokoldalú növény, nagyon illatos és kissé fűszeres ízű. A legnépszerűbb fajtája a zöld, amely alapösszetevője a Pesto-nak, azonban napjainkra már a gyönyörű mályva- és opálszínű változata is széles körben elérhetővé vált. Fűszeres koktélok kiváló ízesítőeleme lehet.
Fahéj: A fahéj valóban a “fa héja”, a ceyloni fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer, amely a trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérgéből készül. Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem. A rómaiak elsősorban gyógyszerként alkalmazták, a lélek egyensúlyának visszaállítására.
Gyömbér: A közönséges gyömbér a gyömbérfélék családjába tartozó növényfaj, fűszer- és gyógynövény. Kínában már Krisztus előtt több évszázaddal használták, Marco Polo is említi könyvében. A középkorban jelentős szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. A 16. század óta Amerikában is ismert. Ma Dél-Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában termesztik. A növény gyökértörzse szolgáltatja a sajátságosan illatos, csípős, kesernyés ízű fűszert. Aromáját illóolaja, ízét pedig gingerol tartalma okozza. Cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt is tartalmaz. Kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő hatása miatt kedvelik. Főbb fajtái a hámozatlan, fekete „barbadosi” és a hámozott, fehér „bengáliai” gyömbér. Vágva, őrölve, egyes országokban kandírozva (cukrozva) is árusítják. Gyökérgumóját nyersen is felhasználják; ilyenkor előbb meg kell hámozni.
Levendula: A levendula az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség 39 fajjal és több hibrid fajjal. Őshonos Európában; megtalálható az Atlanti-óceánban fekvő Zöld-foki Köztársaság szigetcsoportjaitól és a Kanári-szigetektől DK-Európán keresztül Észak- és Kelet-Afrikában, a Mediterráneumban, DNy-Ázsián keresztül DK-Indiáig. A nemzetség sok tagja kerti dísznövényként ültetett a mérsékelt éghajlaton, felhasználják továbbá fűszerként, és a belőle kivont illóolajat számtalan kozmetikai termékben. A nemzetség leggyakrabban használt faja a közönséges levendula, amit sokszor csak levendulaként említenek. Az 1700-as években került Magyarországra.
Érdekességként néhány ötlet mit is lehet csinálni ezekkel a fantasztikus összetevőkkel.
https://www.youtube.com/watch?v=2FFzBIWTzrY
https://www.youtube.com/watch?v=h-iRUPZZ9ZA
Természetesen a felsoroltakon túl még számtalan zöldséggel, fűszernövénnyel találkozunk munkák során. Amennyiben még jobban elmerülnél a témában, szeretnénk figyelmedbe ajánlani a honlapunkon található mixer lexikont, vagy jelentkezz bátran Alap Mixertanfolyamunkra.
Ezek is érdekelhetnek
Magyarország Itala 2025: Koktélverseny a Gasztronómia Új Csillagaiért
Új Ízek és Hagyományok: Elindul a Magyarország Itala 2025 Koktélverseny Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2025-től hagyományteremtő célzattal megrendezésre kerül a „Magyarország itala® 2025” koktélverseny. A verseny célja, hogy új és innovatív receptúrákkal gazdagítsa és ezzel együtt népszerűsítse a hazai koktélfogyasztást. A verseny során a résztvevők bemutathatják Magyarország kiemelkedő alapanyagait és gasztronómiai értékeit, azok sokszínűségét. […]
Bővebben...
Téli Forró Italok, Amik Átmelegítenek: 10 Ellenállhatatlan Recept a Hideg Napokra
Téli Forró Italok: Melengető Pillanatok a Hideg Napokon A tél beköszöntével nincs is jobb érzés, mint egy bögre forró itallal a kezünkben élvezni a hideg napok meghitt hangulatát. Legyen szó egy klasszikus forró csokoládéról, egy fűszeres chai latte-ról, vagy akár egy különleges forró koktélról, ezek az italok nemcsak testünket, hanem lelkünket is felmelegítik. Miért imádjuk […]
Bővebben...
5 mixer tipp, amit a profik is használnak
5 mixer tipp, amit a profik is használnak A koktélkészítés művészete már régóta túllépett azon, hogy csupán italokat keverjünk. Míg az amatőrök gyakran csak szórakozásból próbálkoznak, a profi bartenderek és mixerek számára a koktélkészítés egy komoly szakma, amely precizitást, kreativitást és rengeteg gyakorlást igényel. Az igazi különbség az alapanyagok minőségében, az arányok betartásában és a […]
Bővebben...
A 2024-es koktéltrendek: Új ízek, technológiák és az alkoholmentes forradalom a bárpult mögött
2024 legforróbb koktéltrendjei: Fedezd fel az új ízeket, technológiákat és az alkoholmentes koktélok forradalmát! A koktéltrendek folyamatos változása A koktéltrendek gyorsan változnak, és ez a dinamika tükrözi az italpiac innovációit és a fogyasztók ízlésének fejlődését. Néhány évvel ezelőtt még a klasszikus koktélok uralták a piacot, de ma már egyre nagyobb szerep jut az egzotikus […]
Bővebben...












